Leírás: Ha igazi repülő kalandra vágysz, ez a Te játékod! A sárkányrepülőzés új korszakában már nem csak a hagyományos formájú sárkányrepülők szelik át a kék eget, hanem azok legújabb 3 dimenziós változataik! Engedd...
Nádasoknak (nádas mocsaraknak, Phragmitetalia) összefoglaló néven mindazokat a vízben vagy a vizek partján elhelyezkedő társulásokat nevezzük, amelyek habitusa a nád növény (Phragmites australis) állományára hasonlít. Ezeket magas helofitonok alkotják, amelyek a kedvezőtlen időszakot a víz alján, az iszapban, rendszerint rizómák [ 1684] formájában vészelik át, fotoszintetizáló [ 1685] hajtásaikat viszont messze a víz felszíne fölött tartják. Jelentős szerepük van a vizek tisztításában. Emellett a halaknak ívóhelyet, a vízimadaraknak pedig fészkelő- és táplálékszerző helyet nyújtanak. A magassásosok asszociációsorozatával (Magnocaricetalia) és a szikes mocsarak asszociációsorozatával (Bolboschoenetalia) együtt a mocsári növényzet (Phragmitetea) asszociációosztályba soroljuk őket. A nádasok közé tartozik többek között maga a nádas (Scirpo-Phragmitetum), a békabuzogányos (Sparganietum erecti), a harmatkásás (Glycerietum maximae) és a télisásos (Cladietum marisci) társulás. Fontosabb növényeik a nád (Phragmites australis), a tavi káka (Schoenoplectus lacustris), a keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), a széleslevelű gyékény (Typha latifolia), a vízi harmatkása (Glyceria maxima), a sziki káka (Bolboschoenus maritimus), az ágas békabuzogány (Sparganium erectum), a télisás (Cladium mariscus), a sárga nőszirom (Iris pseudacorus), a vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica), a virágkáka (Butomus umbellatus), a nyílfű (Sagittaria sagittifolia), a kálmos (Acorus calamus) és a réti füzény (Lythrum salicaria).
Késő nyáron a zöld virágfejeket le lehet tisztítani és úgy elfogyasztani, mint a főtt kukoricát. A nyár közepén, amikor a sárga virágpor megjelenik a gyékényen, a virágport egy kis zsákba zárva felhasználhatjuk levesek és pörköltek sűrítésére, vagy liszttel összekeverve kenyeret süthetünk belőle. Az ősz az az idő, amikor a gyékény gyökereit kell összegyűjteni. A gyékénygyökér olyan, mint a kötél, le kell mosni, és vízben állni kell hagyni, amíg az oldat ragacsos nem lesz. Ezt utána le lehet önteni és a gyökeret kenyér készítésére használni, vagy levesbe lehet keverni. A gyékény barna "fejében" lévő szösz gyúlékonysága miatt fel lehet használni tűz csiholásához. Párnák, kabátok töméséhez is kiváló, jó szigetelő és védelmet nyújt a hideg ellen. Személyes tapasztalat: én a barna fejet padlóvázába, dísznövényként állítottam. Egy darabig szép is volt, aztán egy idő után észrevettem, hogy a lakásban fehér szöszök szállnak. Mire végül is rájöttem, hogy a gyékény feje megpattant és a fehér szösze száll a levegőben.
2013. július 29. 08:26 A Tisza-tó növényvilágát jellemzően meghatározó fajokról lesz szó, melyeket igen gyakran összetévesztik, pedig jól megkülönböztethetőek. NÁD A közönséges nád az egyszikűek osztályának a perjevirágúak rendjébe, ezen belül a perjefélék családjába tartozó faj. A közönséges nádon kívül ebbe a nemzetségbe még 3 faj tartozik. A nád kifejezés leggyakrabban azonban erre a fajra utal. A nád az egész világon megtalálható, Európában is sokfelé gyakori. A nád, éppen úgy, mint a gyékények, az állóvizek nádasainak egyik jellegzetes faja. E növények elsősorban a víz alatti száraikat borító élő bevonat (biotekton) révén nagymértékben hozzájárulnak a vizek öntisztulásához. Azonban a különböző típusú víztestekben kialakuló egyensúlyi állapotok eredményezhetik a belső eutrofizációt is, amikor a vízbe hulló szerves anyag bomlásával alakul ki tápanyagfelesleg. A nád évelő fűféle, messze kúszó gyöktörzzsel és hosszú, föld feletti indákkal. Szára mereven felálló, 1-4 méter magas és alján 2 centiméter vastag.
Hosszú távon ezzel hozzájárulnak létfeltételeik fokozatos megszűnéséhez. A feltöltődéssel a széles nádasok belsejében ritkulás és kipusztulás indul meg, mert az oxigénben dús víz már nem tud bejutni és a nyári hőség idején a víz oldott oxigéntartalma tartósan nullára csökken. SÁS A sás a perjevirágúak rendjébe, a palkafélék családjába tartozó növénynemzetség, a palkafélék legfajgazdagabb nemzetsége. Esetenként más nemzetségbe tartozó növényfajok közönséges nevében is szerepelhet a "sás" szó. Az egész világon elterjedtek, de főleg a mérsékelt égövben. Rokonaiktól, a perjeféléktől jól megkülönbözteti őket, hogy nincs üreges szalmájuk: szárukat mindig bél tölti ki. Virágaik külön termőszáron fejlődnek: külön a sárga, porzós és külön a termős füzérvirágok — utóbbiak eleve termésre emlékeztető, tömlőcske alakúak: a felfújt tömlőből csak a bibeszál áll ki. A legtöbb (de nem az összes) sásfaj mocsarakban, lápokban, egyéb vizes élőhelyeken nő, ezekben gyakran a domináns növények. Számos fajuk azonban erdők aljnövényzetében, illetve sziklákon alkot összefüggő gyepeket.
Valószínűleg honfoglalás előtti táplálékaink közé tartozik. A régi népéletben számos háziipari termék készült gyékényből, pl. a gyékényszőnyeggel együtt a gyékényszatyor. A gyékény patakok, tavak, folyók mentén szinte mindenhol megnő. Amikor ezeket a barna buzogányú növényeket látjuk, tudjuk, hogy arrafelé mocsaras rész van. Azonban a gyékény sokkal több, mint egy egyszerű mocsári növény. Táplálékforrást jelentenek, tűzhordozók, és számos módon felhasználható növények egyike. Olcsó élelmiszerforrás a fogyasztó számára. Az egyik legcsodálatosabb adottsága az, hogy a növény részei egész évben ehetőek. A kora tavasz az év azonos szakasza, amikor ki lehet ásni a friss hajtásokat a földből, amelyek meghámozva nyersen vagy főzve fogyaszthatók. A hatások kiváló rostforrások is. A nyár a betakarítás ideje, a gyékény számos részét élvezhetjük ekkor. Óvatosan húzzuk ki a szárát a földből, és látni fogjuk, hogy a szár alsó része fehér. A nyers szár íze a kígyóuborkára emlékeztet, megfőzve pedig a kukoricáéra.
A nádasok Európa-szerte veszélyeztetett társulások az élőhelyük megszűntetése és perturbációja [ 1686] miatt. A szikes mocsaraknak is a nád, valamint a zsióka vagy szikikáka (Bolboschoenus maritimus) az uralkodó növényei. Ugyanitt gyakran találkozhatunk mocsári csetkákával (Eleocharis palustris) is. A szikes mocsarak ritka melegkori reliktumnövénye [ 1687] a tengermelléki káka (Schoenoplectus litoralis).
A gyékény szavunk honfoglalás előtti, ótörök eredetű jövevényszó. Elődeink magát a növényt és a belőle készült szövedéket is a gyékény szóval jelölték. A 15-16. Századi írott és ábrázolt források is tanúsítják, hogy a középkori Magyarországon elterjedt a földre terített vagy ágyon elhelyezett gyékényen való alvás. 1. Gyékény ismertetése A gyékényt "hajós népnek" is nevezik, mert a vízparti növények (sás, káka, nád, gyékény) közül a gyékény szereti a legmélyebb vizet. A gyékény a folyóvizeket nem kedveli, ellenben állóvizekben, korhadó-tőzeges mocsárban egyaránt jól érzi magát. Látványos ismertető jele a barna, tömött, barna buzogánya, amiből kirepülő pihéivel szaporodik. A magról szaporodás mellett tarackoló, vagyis gyökérről is szaporodik. 2. Gyékény részeinek hasznosítása: Buzogány – tűz csiholására, levele – használati tárgyak készítésére, gyökere – lisztet őröltek belőle. 3. Gyékény típusai: Kan gyékény:Buzogányos, közepe kemény bot. Szűz gyékény: Nincsen buzogánya, ezt a fajtát használjuk a tárgyak készítésére.
A termős virágok az alsó torzsában vannak, szőrkoszorúkkal és hosszú bibeszálú, nyeles magházzal. A bibék a szőrkoszorúkból kiemelkednek. A termős virágzat először fényeszöld, majd később a bibék sötétbarnára változnak, így megadják a termős torzsa jellegzetes sötét színét. A széleslevelű gyékény tápanyagban gazdag álló- és lassan folyó vizek partján olykor 2 méter vízmélységig állományalkotó. Mocsarakban, vizesárkokban, nádasokban is előfordul, a vízpartok feltöltésében nagy szerepet játszó növények egyik tipikus képviselője. A virágzási ideje július-augusztus között van. A széleslevelű gyékény sokféle célra használható. Mivel a növény termős torzsavirágzata igen mutatós, szárazkötészeti összeállítások régóta kedvelt része. A leveleket hordódongák réseinek tömítésére használják, régebben pedig a szárak tetőfedésre is szolgáltak. A levélrostok a juta pótlására, valamint a kenderhez és a lenhez töltőanyagnak alkalmasak. A termés puha gyapját vattaként, valamint matracok és párnák tömésére is alkalmazták.
Sitemap | Műanyag polc falra, 2024