Leírás: Ha igazi repülő kalandra vágysz, ez a Te játékod! A sárkányrepülőzés új korszakában már nem csak a hagyományos formájú sárkányrepülők szelik át a kék eget, hanem azok legújabb 3 dimenziós változataik! Engedd...
Ugyanakkor a kisvállalkozások pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálati kötelezettségére vonatkozóan az irányelv csak a lehetőséget adja meg, ami azt jelenti, hogy a tagállamok előírhatják a kisvállalkozások pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálati kötelezettségét. A mikrovállalkozások tekintetében az irányelv nem teszi lehetővé a kötelező könyvvizsgálat előírását. Az igazi kérdés az, hogy az irányelv hazai adaptálása során hogyan alakul a kisvállalkozásokkal kapcsolatos könyvvizsgálati kötelezettség. A hazai vállalkozások ugyanis nagyrészt a kisvállalkozási kategóriába esnek.
A taggyűlési, közgyűlési határozat az új polgári törvénykönyv (ptk) előírásai alapján tartalmazza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés feltételeit és díjazását, valamint felhatalmazza az ügyvezetést a szerződés megkötésére. Az új ptk szerint a szerződéskötésre 90 nap áll a felek rendelkezésére. A könyvvizsgálóval kötendő szerződés feltételeit és díjazását az alábbi példában szemléltetett módon lehet szerepeltetni a határozatban: A Tagok/Részvényesek a Társaság 2014. üzleti évre vonatkozó éves beszámolójának az elfogadásáig, de legkésőbb 2015. május 31. napjáig könyvvizsgálónak megválasztják a: BPO-AUDIT Könyvvizsgáló és Vezetési Tanácsadó Kft. -t (1146 Budapest, Zichy Géza u. 5. III. em. 1-2. ; cégjegyzékszám: Cg. 01-09-728938) Magyar Könyvvizsgálói Kamarai nyilvántartási szám: 002331 A könyvvizsgáló társaság által kijelölt személyében felelős könyvvizsgáló: Miszori Ildikó Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagszáma: 003327 A könyvvizsgáló díjazása: XXX forint + áfa / év Könyvvizsgálónak a Magyar Könyvvizsgálói Kamarában nyilvántartásba vett Könyvvizsgáló társaság vagy olyan természetes személy választható, aki tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának.
Példa 2: 2013. évben a vállalkozás árbevétele 400 millió forint, az átlagos létszám: 15 fő Az árbevétel átlaga a megelőző két évben: (100 + 400) / 2 = 250 millió forint < 300 millió forint A példában említett cég árbevételének az átlaga nem haladja meg a 300 millió forintot, ezért 2014. évtől a vállalkozás nem kötelezett könyvvizsgálatra. » Mi történik, ha a két év átlagában az árbevétel pontosan 300 millió forint? A számviteli törvény mentesíti a vállalkozást a könyvvizsgálati kötelezettség alól, ha két év átlagában NEM haladja meg a 300 millió forintot, ezért ez a vállalkozás nem kötelezett könyvvizsgálatra. » Mi történik, ha a vállalkozást két éven belül alapították? Ilyen esetben a tört évek adatait évesíteni kell és ennek megfelelően kell vizsgálni a kötelezettséget. Tehát, ha a vállalkozást 2014-ben alapították, akkor akkor kötelezett könyvvizsgálatra, ha az évesített árbevétele meghaladja a 300 millió forintot, vagy az átlagosan foglalkoztatottak létszáma az 50 főt. Példa 3: A vállalkozást 2014. szeptember 1-én alapították.
2020. június 2. Gyakori hiba, hogy az online számlaadat-szolgáltatásokban a vevőként eljáró csoportos adóalany csoportazonosító száma helyett az egyes csoporttagok adószáma szerepel - figyelmeztet honlapján a NAV.
A könyvvizsgálat valójában a vállalkozás gazdálkodásának az ellenőrzése akkor, amikor még van lehetőség beavatkozni a nemkívánatos folyamatokba. A könyvvizsgáló azt ellenőrzi, hogy a vállalkozás mindenben az előírásoknak, szabályoknak, törvényeknek megfelelően készíti-e az elszámolásait. Nem azt vizsgálja, hogy például egy újabb étterem megvásárlása üzleti szempontból jó döntés volt-e. Ez szakmai kérdés, nem az elszámolások jogszerűségét érinti. Azt viszont megnézheti, hogy egy adott beruházáshoz elszámolt számlák valóban összefüggésben vannak-e az ott folyó tevékenységgel vagy nem. A könyvvizsgáló átlátja a cég gazdálkodásának egészét. Képet kap a folyamatokról, a vagyonról, hiszen ezekről jelentést is kell készítenie. De beleláthat a legapróbb számlák elszámolásba is, felfedezheti a legkisebb hiányosságokat is. Összességében a könyvvizsgálónak az a dolga, hogy a gazdálkodás szabályosságát vizsgálja meg. Ő ellenőrzi a könyvelő munkáját is, neki kell észrevennie, ha könyvelési vagy más hiba miatt a cég megsérti az elszámolásokra vonatkozó törvényeket.
Ezek a következők: – ha a könyvvizsgálatot valami más jogszabály írja elő – takarékszövetkezetek számára – konszolidálásba bevont vállalkozás számára – külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe számára – annak a vállalkozásnak, amely a megbízható és valós kép érdekében kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól (Például ha az éves beszámoló valamilyen bonyolultabb pénzügyi, befektetési művelet miatt nem adna valós képet a cég eredményeiről. Ilyenkor a beszámolóhoz csatolnak egy kiegészítő mellékletet, ami erre magyarázatot ad. ) Erre a számviteli tv. egy szabálya ad lehetőséget. – a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó (ide tartoznak pl. a tőzsdére bevezetett cégek vagy a biztosítók) – ha a társaságnak 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van. A KÖNYVVIZSGÁLÓ KIVÁLASZTÁSA A könyvvizsgáló megbízásáról mindig a társaság legfelsőbb szervének kell döntést hoznia. Itt tehát nem dönthet az ügyvezető, mint például egy könyvelő megbízásakor, felvételekor.
Sitemap | Műanyag polc falra, 2024